Júniusban a Veronika tavon kezdtünk, természetesen Muraszemenyén, mivel a pár nap alatt nem sok eredménnyel kecsegtetett bennünket, így úgy döntöttünk, hogy tovább állunk, a szülőhelyemen lévő miháldi tóra.

Ezen a tavon kezdtem a horgászatot, és a évek során méltatlanul hanyagoltam ezt a vizet, ami időközben a környék legjobb tavai közé küzdötte fel magát. Sok-sok versenyt rendeznek itt, a feederezéstől kezdve a verseny csapatok megmérettetéséig. A gát bevezető út felőli részénél vertünk tanyát, a gát előtti régi patak medret megcélozva a horgászat során. A maradék fűszeres golyómmal készültem, a lesz, ami lesz alapon.

A rövid etetés és táborhelyfoglalást követően meg is kezdtük a horgászatot. A tó anno egy völgyzáró gátas megoldással jött létre Miháld határában, lévő völgyben, közel 7 hektáros területen. Az utóbbi évekbeli odafigyelést követően nagy jó halállománnyal rendelkező tóvá nőtte ki magát a többi közül.
Barátaim nagyon sok szép halat fogtak már itt, szép fogási eredményeket könyvelhetnek el egy-egy horgászat alkalmával. Kiránduló és pihenni vágyó embernek külön ajánlom, hiszen táborozási és horgászati lehetőségek mellett, a környék látványosságai is jó elfoglaltságot jelenthetnek.

A tóban sok nagy testű hal él, és a súly korlát 5 kiló, e feletti halakat nem lehet elvinni a tóból, ami dicséretes.

A horgászatunk során egyszerű bojlis végszereléket használtunk, a bojlit hajszál előkére kötöttük, a legegyszerűbb megoldással. A hátra lévő két napban úgy voltam vele, hogy nagy fogást nem fogunk elkönyvelni, de azért csak horgásszunk!
Több kisebb ponty megfogását követően éppen a születésnapomon ajándékozott meg a korábban általam cserbenhagyott miháldi tó egy 10,20 kilós gyönyörű, aranysárga tükörponttyal. Az öröm hatalmas volt, hiszen a születésnapi hal mindenért kárpótolt az elmúlt időszakok eredménytelenségeit feledtette.

Pár nap szünet után újra Miháldon voltam, hiszen az előző fogástól szinte vérszemet kaptam, talán sikerül nagyobbat is fogni majd. Két Lacival és Mátéval társultam a miháldi tópartján a korábbi helyen letáborozva ismét.
Nagy segítség, hogy van már villany a kisházban illetve mellett vízvételi lehetőséggel is élhetünk.
A gátnál vetettük be ismét a szerelékeinket, különböző bojlikkal tesztelve azokat. A nálunk lévő teljes palettát szinte kipróbáltuk, és egy igen érdekes dologgal találkoztam.
Egy tintahalas-polipos dippet használva rendszeresen fogtuk a 3-4 kiló közötti amurokat, hogy mi volt az az összetevő ami ezeket a halakt arra késztette, hogy növényevőként egy ilyen csalit felvegyen igazándiból nem tudtunk rájönni. Az én véleményem szerint a táplálékszegény környezet is közrejátszott ebben.
Végül összességében nem panaszkodom, hiszen elég sok halat fogtunk, de az igazán nagyok elkerültek bennünket.
Amit ajánlani tudok, hogy próbáljunk ki többféle csalit és dippet, valamint a pelletek használatával is szép eredményeket érhetünk el a miháldi horgásztavon, csak ajánlani tudom mindenkinek!

(bk)