Útmutató a Miháldi Horgász Egyesület tagjai fegyelmi ügyeinek elbírálásához

A Szabályzat ( útmutató ) elkészítésénél figyelembe lett véve a MOHOSZ és Tagegyesületeinek fegyelmi szabályzata, valamint a Miháldi Horgász Egyesület fegyelmi helyzete a követelmények tükrében.

A fegyelmi ügyek szabályos intézése érdekében az egyesület fegyelmi bizottsága és vezetősége az ügyek bírálata és az eljárások lefolytatása során köteles a következőket figyelembe venni.

1.) A vezetőség által megbízott 10 fő társadalmi ellenőrök kötelesek az általuk észlelt, illetve tudomásukra jutott fegyelmi vétséget az egyesület elnökének( vezetőségének ) haladéktalanul bejelenteni. ( Az elnök fegyelmi vétségéről a vezetőséget kell értesíteni. )

A bejelentésnek tartalmaznia kell a fegyelmi vétség rövid ismertetését, az elkövetés időpontjának és helyének pontos megjelölését, valamint az elkövető és tanuk személyi adatait. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha az elkövető más horgászegyesület tagja. Ilyen esetben az egyesület elnöke közvetlenül az illetékes egyesületnél köteles kezdeményezni a fegyelmi eljárást.

A fegyelmi vétségek bejelentése történhet szóban ( azonnal ), de azt 48 órán belül írásban is meg kell tenni, illetve ismételni.

2.) Az egyesület elnöke a hozzá érkező bejelentést köteles az erre a célra rendszeresített ” Fegyelmi bejelentések Naplójá”-ban iktatni, majd a bejelentést haladéktalanul megvizsgálni.

Amennyiben a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését – azonban csekélyebb súlyú a fegyelemsértés – saját hatáskörében eljárva figyelmeztetést vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Erről írásbeli határozatot kell hozni és eben fel kell hívni az elkövető figyelmét, hogy a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül kifogással élhet. Kifogás esetén az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni és ennek során a Fegyelmi Bizottság hoz első fokú határozatot.

( Pl. bejelentés érkezik a horgászhely tisztátalanságára, illetve állandó igénybevételt feltételező eszközök tárolásával kapcsolatban. Amennyiben a bejelentés valódisága tényként realizálódik és a horgász személye adott, a tárgyak személyhez köthetőek, az elnök köteles a vétséget ( fent leírtak szerint ) szankcionálni.

Amennyiben a bejelentés alapján súlyosabb fegyelmi vétségre lehet következtetni, az elnök írásban elrendeli a fegyelmi eljárás lefolytatását. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg írásbeli határozattal fel kell függeszteni a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személyt a tisztségéből, illetve meg kell szüntetni a horgászatra való jogosultságát. Ezt a határozatot meg kell küldeni az elkövetőnek.

A horgászattól való felfüggesztés esetén – az egyesület társadalmi ellenőreinek is meg kell küldeni a fenti határozatot, hogy annak betartását ellenőrizni tudják.

Az egyesület elnöke köteles a vezetőségi üléséken a hozzá érkezett bejelentésekről, fegyelmi ügyekről beszámolni. Ugyanezt köteles a fegyelmi bizottság részére is tájékoztató jelleggel megtenni.

3.) A Fegyelmi Szabályzat 2. §. b) és c) pontja értelmében az egyesület köteles a fegyelmi eljárást elrendelni azon személyek esetében, akik ellen halgazdálkodással ( halászattal, horgászattal ) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak, illetve akit a horgászattal kapcsolatos környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.

Horgászegyesületünk azt az elvet vallja, hogy bűncselekményt, vagy szabálysértést is megvalósító fegyelmi vétség esetén az elkövető horgászok ellen az állami felelősségre vonás mellett fegyelmileg is el kell járni.

4.) Fegyelmi hatásköröket az alábbiak szerint határozzuk meg.

– tisztséget nem viselő tagokkal szemben első fokon a fegyelmi bizottság, másodfokon az egyesület vezetősége jár el

– az egyesület felügyelő bizottságának tagjaival szemben első fokon a fegyelmi bizottság, másodfokon a közgyűlés az illetékes

– az egyesület vezetőségének a tagjaival szemben első fokon a fegyelmi bizottság, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el

– fegyelmi bizottság tagjaival szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon a közgyűlés jár el.

5.) Az egyesület fegyelmi bizottságának létszáma 3 fő. A bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tag jelen van.

6.) Akivel szemben a horgászattól egy évet meghaladó eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki, ismételten csak új belépőként vehető vissza a horgászegyesületbe. Szükséges továbbá, hogy az új tagságról a vezetőség egyhangúlag döntsön.

7.) A Fegyelmi Szabályzat 4. §. (1) bekezdése értelmében a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás esetén a fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére – minden esetben vissza kell vonni.

8.) Amennyiben az első fokú határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezett, a 16. napon jogerőre emelkedik. Abban az esetben, ha a fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetésekor a fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a határozat a lemondáskor , míg a másodfokú fegyelmi határozat a kihirdetéskor válik jogerőssé.

Amennyiben a határozat jogerőre emelkedett, azt jogerősségi záradékkal kell ellátni.

9.) A jogerőre emelkedett marasztaló határozat lényeges részét – az egyesület elnökének saját hatáskörében hozott határozatait is – be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és át kell vezetni az egyesületi nyilvántartó karton megfelelő rovatába.

A kitiltást, a tagsági jogok felfüggesztését, eltiltást tartalmazó határozat esetén fel kell tüntetni a büntetés időtartamának első és utolsó napját is.

10.) A jogerős fegyelmi határozatok rendelkező részét az éves rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

11.) Szabálysértést is megvalósító súlyosabb fegyelmi vétség elkövetése esetén a fegyelmi eljáráson túlmenően a szabálysértési feljelentést is meg kell tenni ( jogosulatlan halászat vagy horgászat, engedély nélküli horgászat, vagy tiltott helyen és időben, módon vagy eszközzel történő horgászat ). Az ilyen szabálysértés elbírálására a FM megyei szerve az illetékes.

12.) Napijegyet vásárló külföldi horgász fegyelemsértése esetén az egyesület elnökének kötelező döntése értelmében minimum 1 hét időtartamra az elkövető kizárja magát az ismételt napijegy vásárlásának lehetőségéből. E szankció súlyosabb fegyelemsértéskor lép életbe ( méret és darabkorlátozás be nem tartása, tiltott eszközök használata, meghatározott horgászkészségek számának túllépése, horgászbotok felügyeletének más horgászra történő átruházása, horgászkészségek horgászhelyen történő felügyelet nélküli otthagyása ).

A bejelentést követően az elnök köteles a külföldi horgász személyének adatait , a tiltás kezdetét és végső időpontját a napijegyeket értékesítők felé megadni, és egyben elrendelni az értékesítési tilalmat.

A tilalom figyelmen kívül hagyása ( szándékosság esetén ) kizárja az értékesítő egyént vagy egységet a további napijegy-árusítás alól.

Az egyesület vezetősége köteles a külföldi horgászt is tájékoztatni a horgászás szabályairól és az esetleges szankciókról.

13.) A tó idegenforgalmi nevezetesség, ezért a környezetvédelemre fokozott figyelmet fordítunk. Szemetet, étel-, és csalimaradékot a horgászhelyen hátrahagyni tilos. A környezetkárosítás, ha bizonyíthatóan személyhez kötött, kötelezően magával vonja a fegyelmi felelősségre vonás megtételét a közgyűlés határozata alapján.

14.) Horgászegyesület horgászrendjében szabályozza a kifogható halak mennyiségét, méretét, az egy időben használható horgászbotok, illetve horgok számát.

A horgászrendet az éves közgyűlés hagyja jóvá.

Miháldi Horgász Egyesület Fegyelmi Szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a Miháldi Horgász Egyesület Közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el.

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §.

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület, illetőleg s Szövetség testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2.§.

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

a) akit bármilyen szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;

b) aki ellen halgazdálkodással( horgászattal ) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

c) aki halgazdálkodással kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

d) aki a horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrendek, a szövetségi vagy az egyesületi alapszabály, a Szövetség szerveinek működési szabályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti;

e) aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;

f) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;

g) aki a vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. §.

(1) Fegyelmi büntetések:

a) figyelmeztetés

b) írásbeli megrovás

c) a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy valamennyi horgászkezelésben lévő vízterületről, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás

d) tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése

e) egyesületből meghatározott időre szóló kitiltás

f) horgászattól meghatározott időre történő eltiltás

(2) Indokolt esetekben a 3. §. (1) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.

(3) Az egyesület választott testületének a tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. e) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. §. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

(4) A 3. §. (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama 2 év.

(5) A 3. §. (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama 5 év.

(6) A 3. §. (1) bekezdésének c), d) és f) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. §. (1) bekezdésének f) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Amennyiben a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

4. §.

A 3. §. (1) bekezdés f) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére – minden esetben vissza kell vonni.

5. §.

Akivel szemben a 3. §. (1) bekezdésének f) pontja alapján két évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.

HATÁSKÖRÖK

6. §.

A fegyelmi vétségek első fokú elbírálása általában az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének az évében a horgászjegyet kiváltotta.

Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.

Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

7. §.

(1) Fegyelmi eljárást csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

(2) Elrendelésre jogosultak: az egyesületi fegyelmi ügyekben az egyesület közgyűlése, vezetősége, elnöke

(3) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

Amennyibe a horgászegyesület tagja a 2. §. a) , b) vagy c) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.

(4) Amennyiben az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján – megítélése szerint – csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja 3. §. (1) bekezdés a), vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést.

(5) Amennyiben az elkövető az elnök intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

(6) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

ELÉVÜLÉS

8. §.

Amennyiben a fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutástól három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

9. §.

(1) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásánál három személy jelen van.

(2) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyeneságbeli rokona, házas- vagy élettársa, testvére, illetve aki eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból

( elfogultság ) nem várható.

(3) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki első fokú határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

10. §.

(1) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

(2) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti. illetve tanúit magával hozhatja.

(4) Amennyiben az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során
elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni
lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek estén, ha a feljelentést hivatalos személy ( rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr stb. ) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban – a bizonyítási eljárás mellőzése esetén – csak a 3. §. (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

(5) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, a Szövetséghez tartozó egyesületek tagjai a felmerülő költségek megtérítése mellett – megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő 8 nap.

(6) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

(7) Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indokolással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

(8) Amennyiben az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz
elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a
további eseteleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat
egyenként és összefüggésükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint
á lapítja meg a tényállást.

11. §.

(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(2) A jegyzőkönyvet a szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

12. §.

(1) A szerv zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

(2) Amennyiben a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

a) terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b) terhére rótt cselekményt nem követte el,

c) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható,

d) terhére rótt fegyelmi vétség elévült.

(3) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

A határozat harmadik – indokolási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

13. §.

(1) Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.

(2) Az első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítési záradékkal látja el. A záradékkal ellátott határozat egy példányát, továbbá – fellebbezés esetén a másodfokú fegyelmi határozat két példányát – az egyesület fegyelmi szerve köteles haladéktalanul megküldeni az illetékes Megyei Fegyelmi Bizottságnak.

(3) A Megyei Fegyelmi Bizottságok saját jogerős határozataik egy példányát, továbbá az egyesületi fegyelmi szervek által a 3. §. (1) bekezdés f) pontja alapján hozott, két évet meghaladó büntetést tartalmazó jogerős fegyelmi határozatokat kötelesek haladéktalanul megküldeni a Szövetség fegyelmi Bizottságának, továbbá az alapszabályban az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe utalt ügyekben hozott határozataik egy példányát az érintett egyesületnek is meg kell küldeni.

(4) Amennyiben a 3. §. (1) bekezdésének c) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem más horgászszerv kezelésében vízterületekről tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is.

14. §.

(1) A 3. §. (1) bekezdésének c)-f)) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2) A hónapokban illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Amennyiben tehát pl. az eljárás során a 8. §. (3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és a horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől ( pl. a horgászattól való eltiltást a horgászigazolványába bejegyzik és horgászjegyét bevonják).

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó, illetve a rendkívüli felülvizsgálati jogkörével élő fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4. §. (1) bekezdésében meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni. Amennyiben a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az első fokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.

(4) A jogerős fegyelmi szabályzat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

FELLEBBEZÉS

15. §.

(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú szervnél kell benyújtani.

(2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

(3) A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

(4) Amennyiben a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új határozathozatalra utasítja.

(5) A fellebbviteli szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

(6) Amennyiben a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

ÚJRAFELVÉTEL

16. §.

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat meghozatalára alkalmasak.

Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, vezetőségének, választmányának, az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

17. §.

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület elnökségétől, vezetőségétől, a legfelsőbb szinten érdemben eljárt fegyelmi szervtől abban az esetben kérheti, ha a határozat 3. §. e) és f) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

18. §.

(1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés , ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 8. §. (4) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

(2) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

A horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározása

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni:

– a cselekmény súlyosságát

– az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, illetőleg terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint

– az adott egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket.

A gyakorlatban előforduló fegyelmi vétségek súlyosságának a mértékét a javasolt fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre. ( Ezek a büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor tehát számottevő enyhítő, vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg. Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet pl. 6 hónapi eltiltás helyett ennél rövidebb időtartamú – esetleg próbaidőre felfüggesztett – eltiltásra, vagy írásbeli megrovás alkalmazására is. )

A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei ( pl. nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, másokban megbotránkozást keltő, vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény szigorúbb megítélés alá esik ).

A cselekmény súlyának megítélésénél kell figyelembe venni az esetleges káros következményeket is ( nem mindegy pl., hogy valaki milyen mértékben rongálja a partvédőművet ). Az enyhítő, illetőleg a súlyosbító körülményeket egyedileg kell elbírálni, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges.

Enyhítő körülmény lehet pl., ha az elkövető:

fiatalkorú

kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait

számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára

súlyos betegségben szenved

feltáró jellegű beismerést tett

tettét őszintén megbánta.

Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövető:

– már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget

– tettét italos állapotban követte el

– megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, de a tett tagadása semmiképpen nem súlyosbító cselekmény

– a horgászmozgalomban betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítania.

Az egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt fegyelmi büntetések

1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány
mennyiségére való tekintet nélkül ( varsázás, fenékzsinórozás, dobó- vagy emelőháló
használata ( az 1×1 m-es csalihalfogó háló kivételével ), speciális gereblyéző felszerelés
használata stb. )

5 évi eltiltás

2. Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, halászati társadalmi ellenőr, mezőőr, rendőr, stb.)
tettleges bántalmazása.

5 évi eltiltás

3. Horgászat során horgászattal összefüggő okból ( pl. jelölt hellyel kapcsolatos vita miatt )
más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása

5 évi eltiltás

4. Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása

1 -3 év

5. Tilalmi időben folytatott horgászat zsákmány nélkül

6 hónap – 1 év

Megjegyzés: ide tartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó általános tilalom, mind
pedig a fajlagos tilalom megszegése. Az utóbbi esetben csak akkor van helye eljárásnak, ha
a felszerelésből és a csaliból egyértelműen megállapítható, hogy a horgász a tilalommal
védett halfajra horgászott. ( pl. csukatilalom idején acélelőkés hármashoroggal, élő
kishallal folytatott horgászat miatt helye van a felelősségre vonásnak, ugyanakkor
süllőtilalom kezdete előtt 30-as előkével, élő kishallal kövezés mentén való mártogatás nem
minősül a csukatilalom megszegésének. Pontytilalom idején a keszegező felszerelés
használata nem tiltott, de nagyméretű pontyhorgon dió nagyságú csali használata fegyelmi
vétség.)

6. Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból 1 db zsákmányul ejtése és megtartása

1 – 2 év

Egynél több db hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

7. Egy db méreten aluli hal megtartása

1 – 2 év

Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik.

8. Tilalmi időben egy db méreten aluli hal megtartása ( két szabály egyidejű megszegése )

1 – 2 év

9. A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak 1 db hallal való túllépése

1 – 2 év

10. A darabkorlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli
is van ( két szabály egyidejű megszegése )

1 – 2 év

Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik.

11. A kősüllőre, illetve a méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozásnak
egy- két kg közötti mennyiséggel való túllépése

6 hónap

Megjegyzés. A súlykorlátozás túllépésére az Országos Horgászrend 15. pontjában foglalt
szabály az irányadó. Két kg-on felüli súlytúllépés esetén a büntetés minden megkezdett –
két kg-on felüli – kg után 1 évvel növekszik. A súlykorlátozásnak egy kg alatti menységgel
való túllépése esetén helyszíni figyelmeztetés, illetőleg fegyelmi eljárás elrendelésének
mellőzésével a fegyelmi Szabályzat 8. §. (4) bekezdése alapján figyelmeztetés, vagy írásbeli
megrovás fegyelmi büntetés kiszabása indokolt.

12. Érvényes területi jegy nélküli horgászat

1 év

Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában
bizonyíthatóan rendelkezett érvényes területi jeggyel – tehát azt nem utólag szerezte be -,
de területi jegyét otthon felejtette. Ilyenkor első esetben helyszíni figyelmeztetést, egy éven
belüli ismétlődés esetén pedig a Fegyelmi Szabályzat 8. §. (4) bekezdése szerinti eljárás
indokolt.

13. Tiltott helyen való horgászat

3 -6 hónap

14. Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése

1 – 2 év

15. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat a gereblyézés
kivételével ( behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal, a bevetett kézség őrizetlenül
hagyása)

3 – 6 hónap

Szabályos horgászeszközökkel való gereblyézés

1 – 2 év

16. A használható horgászfelszerelések ( botok ) számára vonatkozó korlátozásának egy
bottal való túllépése

1 év

A büntetés minden további bot után 1 évvel növekszik.

17. Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése

írásbeli megrovás – 3 hónap

A büntetés minden további horog után 3 hónappal növekszik.

18. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba

minimum 6 hónap

19. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok
felmutatásának, vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más
szabálytalanság nem történt.

1 – 2 év

Megjegyzés: Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra
azért került sor, mert a horgász nem rendelkezett érvényes területi engedéllyel, illetőleg
horgászzsákmányában méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab-
vagy súlykorlátozást, a fegyelmi büntetést alapvetően az utóbb említett – súlyosabb
megítélés alá eső – cselekmény alapján kell megállapítani, és büntetés mértékét meg kell
növelni az ellenőrzés jogtalan akadályozása miatt.

20. Partvédmű vagy más magas műtárgy megrongálása, a környezetvédelmi szabályok
megszegése, horgászhelyekkel kapcsolatos elvárások figyelmen kívül hagyása, szoktató
etetés szabályainak megszegése

3 hónaptól kezdődő eltiltás

21. Külföldi állampolgárságú, napijegyes horgászok fegyelemsértése esetén

1 hét napijegy-vásárlási tilalom

A felsorolás csak a gyakrabban előforduló súlyosabb fegyelmi vétségeket tartalmazza.
Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső fegyelmi vétségek ( pl. méreten
aluli hal dobva történő visszaengedése a vízbe, a szomszédos horgászhoz a helyi
horgászrendben meghatározott távolságnál közelebb történő elhelyezkedése stb. ).