Alapszabályzat
Miháldi Horgász Egyesület
Alapszabálya
Módosítva: 2016. január 19.
I. fejezet
Az egyesület elnevezése, jogállása, székhelye
1.§ Az egyesület elnevezése, jogállása, székhelye
1. Az egyesület neve: Miháldi Horgász Egyesület
2. Az egyesület jogállása
Az egyesület jogi személy. Tevékenységét az Alaptörvény, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:1-3:48. § és a 3:63-3:87. §-ai (továbbiakban: Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései (továbbiakban: civil törvény) alapján, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011.(XII.30.) Korm.rendelet rendelkezései szerint végzi.
3. Az egyesület székhelye: ***
4. Alakulás éve: 1976.
5. Vízterület: Miháld 073/3b hrsz.
6. Az egyesület bélyegzői
Körbélyegző: köriratban az egyesület neve, az alapítás évszáma, középen pedig horog ábra.
Hivatalos és közokiratok, valamint pénzügyi jellegű tevékenységek hivatalos igazolására használható fel.
Fejbélyegző: egyesület nevét, törzsszámát, adószámát és címét tartalmazza.
Hivatalos levelezések, számlák, adminisztratív jellegű címbélyegzésre, tevékenységre, hitelesítésre használható fel.
Az egyesület önkéntes tagság alapján működő, saját választott önkormányzattal rendelkező politikai irányzatoktól mentes, vallási felekezetektől független, az egyesülési jogrendszeren alapuló nyitott társadalmi szervezet. Politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II. fejezet
Az egyesület célja, tevékenysége
2. § Az egyesület célja
1. Az egyesületet a tagok önkéntes elhatározásából hozták létre szövetkezéséből fakadó előnyök kihasználására, tagjai érdekvédelmének segítésére, egymás kölcsönös támogatására.
2. Az egyesület céljai és fontosabb tevékenységi körei:
a.) tagjai horgászérdekeinek képviselete, a horgászérdekek képviselete az állami, önkormányzati és területi szervek előtt;
b.) tevékeny részvétel a horgászok érdekeit képviselő helyi és országos szervezet működtetésében;
c.) horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, kedvező horgászlehetőség biztosítása;
d.) horgászoknak a jogszabályok, a társadalmi együttélés és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelmére való nevelés;
e.) az egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagiak biztosítása érdekében, gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat;
f.) a halállomány védelmének biztosítása, az orvhorgászat és orvhalászat leküzdésében a hatóságok támogatása;
g.) közreműködés a vizek tisztasága feletti őrködésben, segítséget nyújt a hatóságoknak a vízszennyezések leküzdésében, a természet védelmében;
h.) lehetőségeikhez mérten biztosítja tagjai részére a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében terjeszti és ismerteti az országos horgászrenddel összefüggő jogszabályokat, tudnivalókat;
i.) a horgászsport, horgászversenyek szervezése és fejlesztése oly módon, hogy gyakorlása során a természet- és környezetvédelmi érdekek érvényesüljenek;
j.) a horgászat tisztaságának, sportszerűségének őrzése, a horgász egyesülések hagyományainak ápolása, a horgászat népszerűsítése;
k.) biztosítja, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat az országos és helyi horgászrend szabályai betartsák;
l.) ifjúság nevelése a természet és a horgászat szeretetére, a horgász utánpótlás biztosítására;
m.) horgászcélú gazdálkodás folytatása az értékmegőrzés/növelés fenntartásával;
n.) a halászati jog, megtartása, és hasznosítása, a horgászati lehetőségek megőrzése és bővítése, a horgászérdekek minél jobb érvényesítése érdekében, a természet és vízi környezet védelme, a vízpartok rendben tartása;
o.) a kulturált, közösségbe illő viselkedés propagálása, csapatösszetartás, közösség építése.
3. § Az egyesület tevékenysége
Az egyesület a 2. §- ban meghatározott célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:
1. Elősegíti tagjainak a horgászattal összefüggő ismeretek gyarapítását, a horgászattal összefüggő jogszabályok és egyéb rendelkezések megismerését.
2. Ellenőrzi, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és a horgászrend szabályait betartsák.
3. Segíti a hatóságokat az orvhorgászat és az orvhalászat leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.
4. Halfogó és egyéb sportversenyeket rendez a tagság kívánsága szerint.
5. Az egyesület érdekeinek védelme keretében a horgászattal kapcsolatos rendelet és jogszabály- tervezeteket megismerésüket követően véleményezi, kezdeményezően lép fel a használatában, a horgászatot érintő valamennyi kérdésben.
6. Gondoskodik a vízterületek hatékony megóvásáról, az orvhalászok, orvhorgászok kiszűréséről, a sporthorgászat szabályainak betartásáról. Ennek érdekében együttműködik a területi, az országos halászati bizottsággal, a halászati felügyelővel, a helyi önkormányzatokkal, a rendőrség és a polgárőrség megfelelő szerveivel.
7. Az egyesületi élet eredményesebbé tétele érdekében módszertani útmutatókat, szakmai iránymutatásokat bocsát tagjai rendelkezésére. Biztosítja az egységes horgászvizsga letételének feltételeit.
8. Biztosítja tagjai felé az információáramlást, gondoskodik az egyesület működésének nyitottságáról. Biztosítja tagja szabad és folyamatos vélemény nyilvánításának lehetőségét.
9. Fokozott figyelmet fordít az ifjúsági és sporthorgászatra, az utánpótlás nevelésére. A természet, a víz, növények, az állatok, kiemelten a halak szeretetére való nevelést, vetélkedők és táborok szervezésével segíti elő.
10. Társadalmi kapcsolatok kiépítésével, hazai és nemzetközi horgász szervezetekkel való együttműködés kialakításával és fenntartásával, folyamatosan javítja az egyesület működési feltételeit.
11. Saját szervezet és tagsága közreműködésével tevőlegesen részt vesz, a környezet, a természet megóvásában, a keletkezett károk helyreállításában.
12. Az egyesület céljairól, feladatairól, munkájáról, problémáiról, eredményeiről rendszeresen tájékoztatja a hatóságot és a nyilvánosságot.
13. Az egyesület honlapot üzemeltet melynek frissítéséről folyamatosan gondoskodik.
III. fejezet
Az egyesület tagjai, jogaik és kötelezettségeik
4. § Tagokra vonatkozó általános szabályok
1. Az egyesületi tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
2. A tag akár több egyesületnek is lehet igazolt tagja, de a horgászegyesület alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek kell elfogadnia, és be kell tartani az abban foglaltakat.
3. A tag, amennyiben azt a horgászegyesület vezetőségének írásban jelzi legfeljebb egy (1) év időtartamra tagságát szüneteltetheti. A szüneteltetés letelte után a tagság folyamatosnak számít.
4. A horgászegyesület működése során felmerülő szabály, illetve törvénysértő mulasztás tapasztalható a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni, hivatalból az eljárást meg kell indítani.
5. A belépési szándékot tartalmazó kérelmet az egyesület vezetősége felé kell írásban jelezni pontos személyi adatokkal megjelölve, és aláírással ellátva kell benyújtani.
6. Felvétel tárgyában a vezetőség dönt. A hozott határozatot a felvétel kérővel indokolás nélkül kell közölni. A felvételt elutasító határozat ellen a felvételt kérő panaszt nyújthat be az egyesület soron következő közgyűléséhez.
7. A felvételt nyert személy a közgyűlés által megállapított egyszeri halasítási díjat köteles befizetni a tagsági díjon, és a területi engedély díján felül a horgászegyesület pénztárába.
8. Az egyesületnek tagja lehet minden természetes személy, aki elfogadja és teljesíti az egyesület alapszabályában meghatározottakat.
9. Az egyesületnek jogi személy is tagja lehet. Ebben az esetben az egyesületi elnök és a felvételt kérő jogi személy vezetője által írásban kötött „együttműködési megállapodás” rendezi a tagság részletes szabályait.
10. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Egy képviselő legfeljebb egy tagot képviselhet.
11. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
12. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
13. Nem vehető fel tagnak az a személy, aki:
-
horgászattól eltiltás hatálya alatt áll,
-
ellen más horgászegyesület fegyelmi eljárást kezdeményezett,
-
kizártak más horgászegyesületből,
-
állami horgászjegy váltásának tilalma alatt áll,
-
az egyesülettel szemben magatartása kompromittáló, sértő.
5. § A tagok jogai
1. Az egyesület teljes jogú tagjait egyenlő jogok illetik meg.
2. Az egyesület teljes jogú tagjait a közgyűlésen:
-
részvételi,
-
indítványtételi,
-
tanácskozási,
-
szavazati,
-
választhatósági és
-
választási jog illeti meg.
3. Az egyesület teljes jogú tagja jogszabályokban megállapított feltételek megléte esetén, az egyesület bármelyik tisztségére megválasztható.
4. Nem választható meg tisztségre az a teljes jogú tag, aki:
-
nem felel meg a jogszabályi feltételeknek,
-
érvényes fegyelmi büntetés alatt áll, illetőleg fegyelmi büntetésének megszűnése után még nem telt el három év,
-
ellene fegyelmi eljárás folyik, a fegyelmi eljárás befejezéséig.
5. Az ifjúsági tagokat közgyűlésen
-
részvételi,
-
indítványtételi,
-
tanácskozási,
-
szavazati és
-
választási joggal rendelkeznek, de nem rendelkeznek választhatósági joggal.
6. Az egyesület tagjai jogosultak továbbá:
-
az egyesülettől éves állami horgászjegyet igényelni és vásárolni,
-
az állami horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani, és az abban feltüntetett vízterületen a horgászatra vonatkozó előírások betartásával horgászatot folytatni,
-
a horgászrend, a környezet, a vízvédelem betartására más horgásztársakat felszólítani, az észlelt hiányosságokat, szabálytalanságokat a vezetőségnek jelenteni,
-
az egyesület által a tagok részére szervezett mindennemű rendezvényen részt venni,
-
az egyesület közös horgászlétesítményeit a vezetőség által meghatározott időben, módon és költségtérítés mellett igénybe venni,
-
a MOHOSZ, a megyei szövetség által szervezett rendezvényeken részt venni, az általuk fenntartott vízterületeket, létesítményeket – a megállapított sorrendben, keretek között és az előírt díjazás mellett – igénybe venni.
7. Az egyesületi tagok joga, hogy a megyei horgász szövetségbe egyesületi képviselőket válasszon, tanácskozásaikra küldötteket delegáljon.
6. § A tagok kötelezettségei
1. Az egyesület tagjait egyenlő kötelezettségek terhelik.
2. A tagok kötelesek az egyesületi alapszabályban foglaltakat, a közgyűlés, a vezetőség és választott szervek határozatait betartani, azoknak maradéktalanul eleget tenni.
3. A tagok kötelessége a megállapított tag és egyéb díjakat, továbbá az előírt egyéb költségtérítéseket az egyesületnek megfizetni.
4. A tagok alapvető kötelezettsége az országos és helyi horgászrend, a horgászetika, továbbá a víz és környezetvédelem, a helyi önkormányzat előírásait és jogszabályokat betartani, közreműködni abban, hogy azt mások is betartsák.
5. Az egyesületi tagok kötelezettsége, hogy a vízparton, a horgászlétesítményekben, a tagok egymás közötti kapcsolatában olyan magatartást és viselkedést tanúsítani, amely nem sérti a horgászetika szabályait és megfelel az elvárható társasági kapcsolat normáinak.
6. Az egyesületi tagoknak kötelessége védeni az egyesület közös tulajdonát.
7. Az egyesület tagjai kötelesek előmozdítani, megtartani, megvédeni az egyesület egységét, oszthatatlanságát, továbbá minden módon elősegíteni az egyesületi élet zavartalan érvényesülését.
8. A tagok kötelezettsége, hogy a velük kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseknek rendezésében kulturált módon közreműködjenek.
9. Az egyesület fegyelmi szabályzatában foglaltakat betartani, illetve a hozott fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után az arányban álló marasztalási előírásokat betartani.
10. A fogási naplót előírásszerűen vezetni, és a megállapított határidőre az egyesület vezetőségének megküldeni.
11. A tag személyi igazolványát, horgászigazolványát, területi engedélyét és fogási naplóját a magát igazoló ellenőrnek, vagy halőrnek ellenőrzés céljából felszólításra átadni.
12. Részt venni a közgyűlésen, tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában, feladatainak teljesítésében.
7. § A tagság megszűnése
1. Az egyesületi tagság megszűnik:
-
a tag kilépésével,
-
a tagok sorából való törléssel,
-
egyesület általi felmondással,
-
kizárással,
-
Az egyesület megszűnésével,
-
a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével.
2. Az egyesületből való kilépési szándékot a tárgyév december 31. napjáig írásban kell bejelenteni – és a tagkönyvbe bejegyeztetni – a vezetőségnél. Ennek elmulasztása esetén a kilépés tagkönyvbe való bejegyzését akkor lehet eszközölni, ha a kilépő a következő évi tagfenntartó tagdíj összegét kifizeti. Az év közben kilépett tagok számára az egyesület a fennmaradó időszakra eső díjakat nem fizeti vissza.
3. Törölni kell a tagok közül azokat, akik a tárgyévben nem fizetik ki a tagfenntartó tagdíjukat. A tagsági díjat a tárgyév január 1. napjától március 31. napjáig lehet megfizetni. Aki a tagsági díj befizetését elmulasztja, következő év január 1. napjával tagsága automatikusan megszűnik. A tagot, törlés előtt írásban fel kell szólítani a tagdíj hátralékának rendezésére és figyelmeztetni kell annak elmaradása esetén a jogkövetkezményekre. A törlés nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra és egyéb díjakra vonatkozó követelését.
4. Nem törölhető az a tag az egyesületi tagok közül, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban.
5. Az egyesület felmondhatja a tag tagsági jogviszonyát, amennyiben a tag nem felel meg a tagsági feltételeknek. A felmondásról a közgyűlés dönt. A felmondás a közgyűlés által hozott határozat elfogadásával hatályosul.
6. Kizárás kapcsán az veszíti el tagságát, akit az egyesületi fegyelmi bizottság határozattal kizár az egyesületi tagok sorából. (A Ptk. 3:70§(1)-(2) szerinti eljárás).
7. A hátralékos tagdíj iránti követelés – tagfenntartó tagdíj időszakra esedékes összege mértékéig – bírósági úton is érvényesíthető.
8. Az egyesületi tagság megszűnése esetén a már befizetett tagdíjak és egyéb összegek vissza nem követelhetőek. Elhalálozás, vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület vezetősége méltányossági okokból a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.
IV. fejezet
Az egyesület szervezete és tisztségviselői
1. Az egyesület legfontosabb szervezeti és működési elve a demokratizmus.
2. Az egyesület a működéséhez szükséges szerveit választja. A választás öt (5) évi időtartamra szól. Vezető szerv tagjának csak teljes jogú egyesületi tag választható meg. A vezető szervek és tagjaik választóiknak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, ha a feladataikat nem az elvárásoknak megfelelően végzik, az őket megválasztó szerv által bármikor visszahívhatók.
3. A vezető szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen tagjainak több, mint fele jelen van.
8. § Az egyesület képviselete
Az egyesület képviseletét a vezető tisztségviselők látják el.
9. § Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
-
Közgyűlés,
-
Vezetőség,
-
Felügyelő Bizottság és
-
Fegyelmi Bizottság.
2. Az egyesület szerveinek tagjait választja, a választással a szervek és tisztségviselők megbízatása öt (5) évre szól. Az egyesületi választott tagot a választó szerv visszahívhatja.
10. § A közgyűlés
1. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll.
2. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak ötven (50) százaléka + egy (1) fő jelen van. Ha közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlésre az alábbi szabályok vonatkoznak: A megismételt közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti közgyűléssel együtt kitűzésre kerül, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás.
3. A szavazás minden kérdésben nyílt, ha a jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget nem ír elő, a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
4. A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.
5. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a jelenlévő tagok ötven (50) százaléka + egy (1) fő kezdeményezésére, főszabály szerint azonban a szavazás nem titkos személyi kérdésekben, továbbá az ügyintéző és a képviseleti szervek megválasztásánál sem.
6. Tisztségviselők megválasztásánál megválasztottnak minősül, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot, legalább azonban a leadott szavazatoknak több mint a felét megkapta.
7. A közgyűlést az elnök írásban hívja össze minden év január hónapjában. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően, igazolható módon írásban értesülnek. A meghívó tartalmazza: a.) az egyesület nevét, székhelyét, b.) az ülés idejének és helyszínének megjelölését, c.) az ülés napirendjét.
8. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt:
a.) az egyesület tagjainak egyharmada az ülés okának és céljának, valamint a napirend megjelölésével kéri,
b.) a felügyelő bizottság, illetőleg
c.) a vezetőség szükségesnek tartja,
d.) ha hatósági szerv írásban indítványozza.
9.A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább nyolc (8) nappal korábban meg kell küldeni a tagoknak, a szövetség illetékes intéző bizottságának.
10. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben szerepeltetni kell a közgyűlés által hozott összes határozatot. A jegyzőkönyvvezetőt, valamint két fő hitelesítőt a közgyűlés megkezdésekor kell megválasztani.
11. A közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint az alapszabályt érintő módosításokat, mellékleteit a felügyelő bizottságnak harminc (30) napon belül meg kell küldeni.
12. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés elnöke és a közgyűlésen az elnök által két (2) felkért tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a közgyűlésen részt vevők számát, döntések tartamát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is).
13. A jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni (lefűzve, sorszámozva), amely nyilvántartás vezetéséről a titkár gondoskodik.
14. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyen – az egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
15. A közgyűlési határozat érintettekkel való közlése, nyilvánosságra hozatala és az iratbetekintés biztosítása a titkár feladata.
16. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
-
az alapszabály elfogadása, módosítása,
-
az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
-
a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
-
az éves költség elfogadása
-
az éves beszámoló, továbbá az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása,
-
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
-
az olyan szerződés megkötésének a jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
-
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
-
a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
-
a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
-
a végelszámoló kijelölése,
-
a tagdíj mértékének és fizetési módjának megállapítása, belépési és egyéb díjak illetve horgászjegyek árainak meghatározása,
-
felügyelő és fegyelmi bizottsági jelentések fogadása, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottságot munkájáról beszámoltatás,
-
az egyesületi tisztségviselők esetleges kitüntetésének, jutalmazásának meghatározása,
-
a közgyűlés hatáskörébe utalt fegyelmi ügyekben történő állásfoglalás,
-
ami az alapszabály egyéb fejezeteiben a közgyűlés döntési hatásköreibe utal,
-
a megválasztandó testületek (vezetőség, felügyelő bizottság, fegyelmi bizottság) taglétszámáról döntés,
-
a kezelésében lévő vízterület helyi horgászrendjének az országos horgászrend figyelembevételével történő megállapítása,
-
felhatalmazása a vezetőségnek a megállapított költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra,
-
döntés az ingatlan vételről, illetve az egyesület tulajdonában levő ingatlan elidegenítéséről,
-
meghatározása a vezetőség éves munkájának, munkaprogramjának jóváhagyása,
-
a vezetőség jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítése,
-
másodfokon eljár a vezetőség, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében,
-
döntés a tagfelvételt elutasító vezetőségi határozat ellen benyújtott fellebbezési ügyekben,
-
meghatározza az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka módját, mértékét, illetve pénzbeli megváltásának rendjét.
17. A közgyűlés törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított harminc (30) napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
18. Határozathozatal
a.) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
b.) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
11. § A vezetőség
1. A vezetőség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik az egyesület működésének folyamatosságáról és a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A vezetőség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és munkájáról köteles rendszeresen beszámolni.
2. Az egyesületnek öt (5) tagú vezetősége van. A vezetőség tagjait a közgyűlés választja meg. A vezetőség tagjai maguk választják meg az egyes tisztségviselőket tagjai közül.
3. A vezetőség tagjai:
-
az egyesület elnöke
-
az egyesület titkára
-
az egyesület gazdasági felelőse
-
2 fő vezetőségi tag: az ifjúsági felelős tag és a halászmester.
4. A vezetőség tagjainak megbízatása öt (5) évre szól.
5. A vezetőségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg, az egyesület bizottságainak elnökeit pedig minden esetben meg kell hívni. A vezetőség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente négy (4) alkalommal tartja.
6. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a vezetőség tagjainak egyharmada (1/3) az ülés céljának és okának megjelölésével kéri, illetőleg ha az egyesület elnöke szükségesnek tartja, vagy a felügyelő bizottság kezdeményezi.
7. A vezetőség üléseit az elnök hívja össze írásban (akadályoztatása esetén a titkár). Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a vezetőségi tagok legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban vagy szóban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól leírást kapnak.
8. A vezetőségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult vezetőségi tagoknak legalább ötven (50) százaléka + (egy) 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb tizenöt (15) napon belül – a vezetőséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
9. A vezetőségi ülésekről feljegyzést (nyilvántartást) kell vezetni, amely tartalmazza annak időpontját, helyét, döntései tartalmát, azok hatályát, valamint a döntések szavazati arányait, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
10. A jegyzőkönyvekről, feljegyzésekről nyilvántartást kell vezetni (lefűzve, sorszámozva), amely nyilvántartás vezetéséről a titkár gondoskodik.
11. A döntésekről az azokban érintetteket – a meghozataltól számított tizenöt (15) napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva – , valamint a közgyűlést tájékoztatni kell. Ennek felelőse az egyesület titkára.
12. A döntések nyilvánosságra hozatala az alábbiak szerint történik: a döntések tartalmát és hatályát – ha azok személyiségi jogot nem sértenek – az egyesület honlapján kell nyilvánosságra hozni,valamint az egyesület székhelyén kifüggeszteni. Felelős: a titkár.
13. A vezetőséggel szembeni követelmények és kizáró okok
-
Az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
-
Ha jogi személy a vezető tisztségviselő, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
-
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
-
Nem lehet vezetőség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
-
Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
-
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
-
A vezetőség, a felügyelő bizottság elnöke, és a fegyelmi bizottság elnöke nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.
14. Az egyesület vezetősége dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal kizárólagosan a közgyűlés döntési hatáskörébe. Dönt a közgyűlés által átruházott kérdésekben.
15. A vezetőség feladatai:
-
az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
-
a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
-
az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése, gazdálkodás az éves költségvetés keretei között, átcsoportosítást hajthat végre szükség esetén,
-
az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
-
az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
-
a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
-
közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
-
részvétel a közgyűlésben, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
-
a tagság nyilvántartása,
-
az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
-
az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
-
belső szabályzatok elfogadása,
-
az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,
-
tagfelvételről illetve törlésről való döntés,
-
éves egyesületi tagdíj, belépési, egyéb díjak, kedvezmények megállapítása, költségvetés keretében határozhat tagdíj mérséklésről, egyéb díjkedvezményekről,
-
éves munkaterv készítése,
-
a horgászati jog pályázatának tartalmának meghatározása, pályázat beadása és döntés ennek tárgyában,
-
kitűzi a horgászversenyek, valamint már rendezvények időpontját, kiírja a verseny feltételeit, kijelöli rendezőit, az érintettekkel előzetesen egyezteti az egyesület versenycsapatát, gondoskodik a győztesek díjazásáról, (szükség esetén elnökre illetve titkárra átruházhatja a vezetőség),
-
szükség szerint a felmerülő feladatok ellátására szakbizottságokat hoz létre,
-
meghatározza, hogy a vezetőség tagjai milyen szakfeladatot látnak el, tagjai sorából megválasztja képviselőit a szövetség megyei küldöttgyűlésébe,
-
első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, másodfokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyeiben,
-
kijelöli az egyesület versenycsapatát a szövetség által rendezett halfogó versenyekre, illetve más rendezvényekre, (szükség esetén elnökre illetve titkárra a vezetőség átruházhatja),
-
egyéni elbírálás alapján korra, egészségi állapotra való tekintettel dönt az egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdésében,
-
a költségvetés keretei között dönt az egyesülethez alkalmazottak felvétele és bérezése tárgyában,
-
dönt az egyesület érdekében történő külföldi utazások személyi kijelölése tárgyában,
-
munkabizottságokat hozhat létre, meghatározva azok tagjainak számát, vezetőit, meghatározza feladatkörüket és beszámoltatja azokat a végzett munkájukról,
-
szükség szerint megalkotja az egyesület belső szabályzatát – az alapszabály keretei között – az egyes hatásköri eljárások rendjéről, az adminisztrációs szabályokról és egyéb feladatok mikénti végzéséről.
16. A vezetőség – két közgyűlés között – jogosult továbbá:
-
a megüresedő tisztségviselői helyekre új tagot kooptálni,
-
azt a tisztségviselőt – kivéve az egyesület elnökét – , aki vállalt feladatát nem, vagy neki felróható okból nem megfelelően látja el, vagy akit fegyelmi eljárás alá vontak, tisztségéből visszahívni,
-
a kooptálást, visszahívást a soron következő közgyűlésen jóvá kell hagyatni.
17. A vezetőség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá. A vezetőség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az egyesület tagjait.
18. Rendkívüli vezetői ülést kell összehívni:
-
a vezetőség tagjainak legalább egyharmada az ülés okának, céljának és napirendjének megjelölésével kéri,
-
az egyesület elnöke, illetőleg
-
a felügyelő bizottság szükségesnek tartja és írásban kéri.
12. § Az egyesület tisztségviselői
1. Az egyesület vezető tisztségviselői:
-
az egyesület elnöke,
-
az egyesület titkára,
-
az egyesület gazdasági felelőse,
-
ifjúsági felelős tag,
-
halászmester tag.
2. A tisztségviselő megbízatása megszűnik:
-
határozott idejű megbízatás esetén a megbízatás időtartamának lejáratával,
-
a megbízatásról történő lemondással,
-
a tisztségviselő visszahívásával,
-
a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
-
a tagsági jogviszony megszűntével,
-
megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
-
a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
-
a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
3. A vezető tisztségviselő a megbízatásáról a közgyűléshez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvan (60 )napon válik hatályossá.
4. Az egyesület tisztségviselői bizalmatlansági indítvány alapján visszahívhatók. Az indítványban rögzíteni kell annak okát. A bizalmatlansági indítvány indoka csak a következő lehet, a tisztségviselő az alapszabályban előírt bármely feladatát nem látja el.
A. ) Az egyesület elnöke
1. Önállóan képviseli az egyesületet, illetőleg megbízhatja a vezetőség egyes tagjait az egyesület esetenkénti képviseletével.
2. Összehívja a közgyűlést és a vezetőség üléseit és azokon elnököl.
3. Ellenőrzi a vezetőség határozatainak végrehajtását.
4. A költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol.
5. A vezetőség előzetes döntése alapján kinevezi, illetve munkaszerződést köt az egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
6. Eljár a vezetőség által átruházott jogkörben.
7. Gondoskodik a horgászjegyek és egyéb nyomtatványok beszerzéséről.
8. Az elnököt munkájában az egyesület titkára segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.
9. Az egyesület elnöke vezeti, összefogja és irányítja a vezetőség munkáját.
10. Az egyesület elnöke aláírja:
-
az egyesület leveleit,
-
az egyesület költségvetését, zárszámadását, üzemtervét,
-
a kötelezettségeket vállaló okiratokat,
-
a közgyűlések, vezetőségi ülések jegyzőkönyveit, határozatait, emlékeztetőit.
11. Az elnök összefogja, ellenőrzi a szervek munkáját, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.
B.) Az egyesület titkára
1. Szervezi, irányítja, illetve ellátja az egyesület és szerveinek adminisztratív és egyéb írásbeli teendőit, gondoskodik ezek feltételeinek biztosításáról.
2. Szervezi az egyesület rendezvényeit.
3. Segíti az egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott munkafeladatokat.
4. Az elnök megbízása alapján utalványozási jogokkal rendelkezik.
5. Önállóan képviseli az egyesületet.
6. Az egyesület titkára gondoskodik a testületi ülések megszervezéséről, a jegyzőkönyv vagy emlékeztető elkészítéséről, elkészíttetéséről, nyilvántartást vezet a vezető szervek határozatairól, gondoskodik annak végrehajtásáról.
7. A titkár gondoskodik a testületi ülések elé kerülő előterjesztések előkészítéséről.
8. A titkár tesz eleget az egyesületi tájékoztatási feladatoknak.
9. A titkár gondoskodik a horgásziroda működtetéséről.
10. A titkár vezeti az előírt tagnyilvántartást.
11. A titkár összefogja, koordinálja azokat a feladatokat, amelyek több tisztségviselő közreműködését igénylik.
12. A titkár gondoskodik az egyesület propaganda munkájáért.
C.) Az egyesület gazdasági felelőse
1. Intézi az egyesület adminisztrációs, gazdasági- és pénzügyeit, vezeti a tagság nyilvántartását.
2. Legalább negyedévenként beszámol az elnöknek és a vezetőségnek az egyesület vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
3. Okmányolt számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről, végzi a számviteli munkát.
4. Szigorú számadási nyilvántartásba veszi az értékpapírokat, horgászjegyeket.
5. Kezeli az egyesület pénzét és a bevételeket.
6. Elkészíti az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és azokat a vezetőség, majd pedig a közgyűlés elé terjeszti.
7. Év végén a felügyelő bizottsággal közösen leltárba veszik az egyesület vagyoni eszközeit, melyekről az év folyamán nyilvántartást vezet.
8. Számfejti a munkabéreket, azok közterheit, az állammal szembeni kötelezettségeket és gondoskodik azok befizetéséről.
9. Önállóan képviseli az egyesületet.
10. Összefogja, irányítja, ellenőrzi és koordinálja: az elszámolási, kötelező nyilvántartási/számviteli, pénzügyi, statisztikai-adatszolgáltatási kötelezettségek biztosítását, továbbá a tagság horgászokmányainak kiadását, azok nyilvántartásának kezelését.
11. Köteles az előírt könyvvezetésnek eleget tenni, és az egyesületi költségvetést betartani, betartatni.
12. Az egyesület gazdasági ügyeit felelősen intézi, így
-
a vagyon és pénzkövetelésről törvényesen előírt okmányolt számadásokat vezet,
-
éves költségvetést, éves zárszámadást készít
-
elvégzi a társadalombiztosítással, a statisztikai adatszolgáltatással, az adózással kapcsolatos feladatokat,
-
elvégzi a könyveléssel kapcsolatos feldolgozásokat,
-
kapcsolatot tart a számlavezető pénzintézettel, az adóhatósággal,
-
a felügyelőbizottság rendelkezésére bocsátja az ellenőrzéshez szükséges okmányokat, adatokat, nyilvántartásokat.
V. fejezet
Bizottságok
13. § A felügyelő bizottság
1. A felügyelő bizottság elnökét és két (2) tagját a közgyűlés választja.
2. A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
3. A felügyelő bizottság tagjának az a nagykorú személy választható meg, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek közeli hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek részt venni a felügyelő bizottság munkájában. A felügyelő bizottság tagjai függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
4. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
A felügyelő bizottság működése
5. A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
6. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
7. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
8. A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy (1) alkalommal ülésezik.
9. A felügyelő bizottság köteles megállapításairól évente a közgyűlésnek írásban jelentést tenni.
10. A felügyelő bizottság tevékenységét testületileg, illetőleg legalább két (2) tagja útján látja el.
11. A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá – a közgyűlés kivételével – az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, félévenként pedig a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást.
12. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.
13. A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.
14. Amennyiben a bizottság ellenőrzése során hiányosságot, vagy jogszabályt, alapszabályt, illetve az egyesület érdekeit sértő bármely magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület elnökét. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén harminc (30) napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.
15. A bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.
16. A bizottság munkaterv alapján dolgozik, melyet saját hatáskörben állapít meg.
17. Bizottság határozatait nyílt, többségi szavazással hozza.
18. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
A.) A felügyelő bizottság elnöke:
***
(születési neve: ***, születési helye és ideje: ***, anyja neve: ***, lakcíme: ***)
B.) A felügyelő bizottság tagjai:
***
(születési neve: ***, születési helye és ideje: ***, anyja neve: ***, lakcíme: ***)
***
(születési neve: ***, születési helye és ideje: ***, anyja neve: ***, lakcíme: ***)
14. § A fegyelmi bizottság
1. Az egyesület fegyelmi bizottsága tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, működéséről annak évente tartozik beszámolni.
2. Az egyesületi fegyelmi bizottság elnökből és két (2) tagból áll.
3. A fegyelmi bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
4. A fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek a vezetőség, vagy a felügyelő bizottság tagjai.
5. A fegyelmi bizottság tevékenységét testületileg, de legalább két (2) tagja útján látja el.
6. A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja.
7. A bizottság első fokon eljár az egyesület tagjainak, valamint a vezetőség és a felügyelő bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben.
8. A bizottság eljárása a közgyűlés által jóváhagyott szabályzat szerint, illetve fegyelmi szabályzatában foglaltak szerint történik.
9. A bizottság tájékoztatja a vezetőséget a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról.
10. A fegyelmi bizottság határozatait titkos, többségi szavazással hozza.
15. § Szakbizottságok
1. Az egyesület vezetősége állandó vagy eseti jelleggel szakbizottságokat hozhat létre, illetve azokat megszüntetheti.
2. A szakbizottságok feladatait és működési körét az egyesület elnöke határozza meg.
3. A szakbizottságok vezetőit az egyesület elnöke választja meg és bízza meg, míg a szakbizottságok tagjait a szakbizottság vezetője választja meg és kéri fel közreműködésére.
VI. fejezet
Az egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az egyesület vagyonát a külön nyilvántartásban megjelölt ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják.
2. Az egyesület alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.
3. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok:
-
megőrizni – lehetőleg gyarapítani – az egyesületi vagyont,
-
a meglévő eszközökkel hatékonyan gazdálkodni,
-
az egyesület pénzeszközeinek lehetőségek szerinti hatékony a költségvetés előírása szerinti felhasználása,
-
igény és lehetőség szerint működtetni a már meglévő horgászlétesítményeket.
4. Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági- vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak annyiban folytathat, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.
16. § Az egyesület bevételei
Az egyesület céljai, feladatai megvalósításához szükséges pénzeszközöket az alábbi forrásokból kívánja biztosítani:
1. Az egyesület bevételei:
-
tagdíj, belépési, egyéb díjak,
-
gazdasági- vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,
-
a költségvetési támogatás
-
a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
-
az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,
-
az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,
-
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
-
az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
-
már szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
-
befektetési tevékenységből származó bevétel,
-
egyébe bevétel: éves területi jegyek, napi és heti jegyek értékesítése, halasítási hozzájárulás megfizetése,
-
egyesület kezelésében lévő vízterületekre kiadott területi engedélyek díja.
2. A tagok tagdíjakat kötelesek fizetni. A tagdíj mértéke: ***Ft/év. A tagdíjakat a tagok minden év március 31. napjáig kötelesek az egyesület házipénztárába befizetni, vagy az egyesület számlájára átutalni.
3. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület tartozásaiért a tagdíjon felül saját vagyonukkal nem felelnek.
4. Az egyesület pénzforgalmát a vezetőség által megállapított pénzintézetnél bonyolítja. A vagyon jogszerű felhasználásáért a vezetőség felelős.
5. Az egyesület számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti tevékenységének és gazdasági- vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.
VII. fejezet
Az egyesület megszűnése
1. Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
2. A jogutód nélküli megszűnés okai
Az egyesület megszűnik, ha:
-
a tagok kimondják a megszűnést,
-
az arra jogosult szerv megszünteti,
-
az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
-
az egyesület tagjainak száma hat (6) hónapon keresztül nem éri el a tíz (10) főt.
3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyona az Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
VIII. fejezet
A beszámolási szabályok
Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
IX. fejezet
Az egyesület felügyelete
Az egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. §- a alapján az ügyészség gyakorolja.
Az egyesület jogszabályi feltételekhez kötött, vagy abban szabályozott tevékenysége felett a felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv gyakorolja a hatósági ellenőrzés szabályai szerint.
X. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
1. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre.
2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadók.
3. Az alapszabály az egyesület közgyűlését követően az elfogadás után lép hatályba. Az egyesület működése 1976. alapítási évtől fogva folyamatos.
4. Az alapszabály egy (1) példányát az egyesület horgásztanyáján ki kell függeszteni, hogy azt a tagok bármikor megtekinthessék.
Jelen egységes szerkezetű alapszabály megfelel a létesítő okirat módosítások hatályos tartalmának.
***, 2016. január 19.
————————————————–
elnök
Előttünk mint tanúk előtt:
- Név: 2. Név:
Lakcím: Lakcím:
Aláírás: Aláírás: